Budai Lotti kiváló történelmi regényeivel robbant be a magyar irodalom nevesebb írói közé. Személy szerint én is rajongok a történelmi regényekért, mert ahogy a könyv végére érek, mindig el tudok hosszasan gondolkodni az eseményekről és azon kapom magam, hogy már az interneten böngészek bővebb információért az olvasott történelmi korról, eseményről. Első könyve 2016 novemberében jelent meg, melynek címe: A kegyencnő hálószobája - A Borostyánszemű I. Szerencsére ezután is jelentek meg jobbnál jobb kötetei és ezzel bebiztosított magának egy még népesebb rajongótábort. Jó magam is olvastam könyveket tőle, de csak a blog indulása előtt, így nincs még fent  róla semmi, de hamarosan, újra olvasás után, hogy frissült élménnyel tudjam értékelni, pótolom. Úgy gondoltam, hogy őt is érdemes jobban megismerni, így feltettem pár kérdést neki. 

 

Mi miatt kezdtél el könyvet írni?

Mindig is imádtam a történelmi regényeket... Tucatjával olvastam Merle, Benzoni, Druon és más szerzők könyveit, és egyszer csak úgy esett, hogy nem találtam azt a regényt, aminek az oldalait éppen forgatni szerettem volna. Ekkor elém került egy idézet, Chinua Achebe, nigériai írótól: "ha nem tetszenek mások történetei, írd meg a sajátodat." Persze nem arról volt szó, hogy mások művei ne tetszettek volna, csak épp nem találtam azt a könyvet, amire vágytam. Gondoltam, mi van, ha éppen a sajátom az. :) Így álltam neki az első regényemnek, ami ugyan nem lett tökéletes, de lendületet adott a következőhöz, aminek a cselekményét már tudatosabban építettem fel. És meg sem álltam a következő nyolcszáz oldalig. 

 

Hogy reagáltak a közeli ismerőseid az első könyved megjelenése után?

Mindenki nagyon lelkes és támogató volt. A legelső olvasómhoz, egy különösen megható történet kötődik. Egy nagyon jó barátnőmmel, aki szintén a történelmi regének nagy rajongója, együtt mentünk nyaralni, és az első könyvemet feltettem neki (természetesen álnévvel) egy e-olvasóra. A nyaralás harmadik napjára kiolvasta és csak annyit kérdezett: ugye ennek meg van a folytatása? Amikor megmondtam, hogy még írom, elsírta magát a meghatottságtól... Aztán együtt pityeregtünk. :)

 

Volt valamilyen negatív tapasztalatod, amikor kezdő író voltál?

Eddig szerencsére nem számolhatok be ilyenről. 

 

Mi inspirál írás közben?

Egy új könyv elején a történelem. Mindig valamilyen izgalmas korszakból vagy történelmi rejtélyből merítem a kezdő gondolatot, ám egy idő után a történet "életre kel", és ahogy halad előre a cselekmény, úgy jutnak eszembe az újabb fordulatok. Mintha a történet egy ködös út lenne, aminek csak egy rövid szakaszát látom tisztán, de ahogy haladok előre, úgy tisztul a kép. 

 

Melyik könyvedre vagy a legbüszkébb, és miért?

Talán a legutóbbira, a 2018 márciusában megjelent Shirzan bosszújára. Életemnek egy eléggé gondokkal terhelt és gyakran zaklatott időszakában kellett megírnom és sokszor féltem: mi lesz, ha így nem tudok írni? Ám amellett, hogy az írás sok mindenen átsegített, végül talán az egyik legfordulatosabb regényemet sikerült összehoznom. 

 

Miben változott az életed, mióta író vagy?

Itt visszautalnék, az előző kérdésre adott válaszomra... Azóta mindig van egy titkos "gyógyszerem", ami átsegít a gondokon. Egy olyan saját világ, ahol mindig nyugalomra találok. 

 

Milyen további terveid vannak íróként?

Most a következő, a tervek szerint 2018 őszén megjelenő könyvemre, A szamuráj lányára koncentrálok, ami a 19. századi Japánban fog játszódni, az ország egy roppant izgalmas időszakában: amikor Japán majd háromszáz év után újra nyitott a nyugat felé. No és persze ebben is lesz bőven romantika és szerelem. De már az is kezd körvonalazódni, hogy azután merre menjek tovább, rengeteg kor és helyszín van még, amit szeretnék "bebarangolni".

 

Mit tanácsolnál azoknak, akik szintén az írói pályára készülnek?

Türelmet és kitartást, no és hogy sose kételkedjenek magukban. Abban persze lehet bizonytalannak lenni, hogy, amit csinálunk az elég jó-e, (enélkül talán nincs is fejlődés), de abban, hogy képesek vagyunk valamire, sosem. 

 

További sok sikert kívánok az írásaihoz. Remélem még sok-sok könyvet olvashatunk tőle. 

Megosztás a facebookon